Stop guessing. Start asking.

Nyelv English
Töltse le ingyenes elemzésünket! 

Web 2.0 Report 2015

2015.10.14
Közösségi terek ismertsége és használata

Nem meglepő módon hazánkban szintén a Facebook a legismertebb közösségi tér, szinte nincs olyan, aki ne hallott volna róla. Ismertség tekintetében nem sokkal van lemaradva a Twitter és a Google+, valamint a Viber, amely oldalakat 10 megkérdezettből legalább 8 ismer. A képmegosztó oldalak is egyre szélesebb körben terjednek el, ebben a kategóriában jelenleg az Instagram a legismertebb (73%). Az elmúlt 1-2 évben nemzetközi viszonylatban egyre többet emlegetett Snapchat mobilalkalmazást is a magyar internetezők több mint egyharmada ismeri.
A Facebook mind a regisztrált, mind pedig az aktív felhasználók tekintetében is a legtöbb felhasználót mondhatja magáénak. A tagok Aktivitási Indexe is itt a legmagasabb, 100 regisztrált felhasználóból 96 rendszeresen látogatja is az oldalt.
A Google+ kitartóan tör előre, mind ismertségben, mind a regisztráltak számában, mind pedig az aktív tagok arányában jelenős fejlődés figyelhető meg az előző évhez képest. Ezzel együtt, a legnagyobb vetélytárshoz képest még így is nagy a lemaradás, a regisztrációval rendelkezők kevesebb mint fele (45%) aktív az oldalon, igaz, ez is 10 százalékpontos növekedést jelent a 2014-ben mért aktivitáshoz képest.
A Facebook messenger után a Viber chatprogram a legnépszerűbb közösségi mobilalkalmazás, az internetezők 44%-a regisztrált, 34% pedig aktívan használja is a programot. Ez azt is jelenti, hogy a vizsgált oldalak között az Aktivitási Index a Facebook után a Viber esetében a legmagasabb.
A Twitter már csak egy sokkal szűkebb körben aktivizálja az internetezőket. Magas ismertsége ellenére a regisztráltak aránya mindössze 22%, ami az elmúlt években stagnálni látszik. Habár az Aktivitási Index alapján az aktív tagok aránya némi növekedést mutat a tavalyi évhez képest, csak minden harmadik felhasználó látogatja rendszeresen a szájtot.
Az elsősorban szakmai kapcsolatépítő oldal, a LinkedIn felhasználói bázisa lassú, de stabil növekedést mutat, sőt, az oldal fejlesztésének köszönhetően az aktív tagok aránya is nőtt az elmúlt évben.
A vizsgált közösségi terek közül a két képmegosztó, a Facebook által felvásárolt alig pár éves Instagram és az online faliújságnak is emlegetett Pinterest népszerűségének növekedése a leglátványosabb. Bár a regisztrált tagok száma elmarad a többi vizsgált oldaléhoz képest, mind a regisztrált, mind az aktív tagok száma emelkedik, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy felhasználóinak nagy többsége (Instagram 64%, Pinterest 62%) rendszeresen látogatja is az oldalt.
A közösségi terek életében még „fiatalnak” számító Snapchat használata, melyen keresztül csetelhetünk, fényképeket, rajzokat vagy videókat küldhetünk egymásnak hazánkban még nem elterjedt. Az oldal különlegessége, hogy a fogadó fél maximum 10 másodpercig láthatja a kapott képet, rajzot vagy szöveget. A nagyrészt korai adoptálók körében népszerű oldal Aktivitási Indexe 75, megelőzve ezzel a Google+-t, a Twittert és a LinkedIn-t is.
A nagyításhoz kérjük, kattintson a képre!


Demográfiai összetétel

Az átlagos közösségi média használók döntő többsége „fent van a Facebookon”. Ezen csoport demográfiai összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a regisztrált és az aktív tagok összetétele sem tér el érdemben az átlagtól. A Google+ regisztrált tagjai a Facebook felhasználóktól alig különböznek, aktív tagjai között azonban több az idősebb (50-59 éves) és kevesebb a felsőfokú végzettségű. A Viberre az átlagosnál több fiatal regisztrál, azonban kevesebb a községben vagy falun élő, ami a valós felhasználókra is igaz. Az aktív Twitterezők jellemzően férfiak, közülük inkább a 30 éven aluliak vannak jelen ezen a csatornán.
A LinkedIn valószínűsíthetően szakmai jellege miatt elsődlegesen a diplomával rendelkezők és a budapestiek színtere, az életkort vizsgálva pedig azt tapasztaljuk, hogy regisztráltjai között az átlagosnál magasabb a 30-39 évesek aránya. A két képmegosztó, bár a közösségi médiában betöltött szerepe szerint igen, demográfiai összetételükben nem hasonlít. Míg az Instagramra jellemzően a legfiatalabb korosztály és a budapestiek regisztrálnak, nők és férfiak egyaránt és aktívan használják is az oldalt, addig a Pinterestet egyértelműen a nők uralják.
A Snapchat megkérdőjelezhetetlenül a fiatalok színtere, a felhasználók 81 százaléka a 18-29 éves korosztályból kerül ki, és a további 19 százalék is 50 évnél fiatalabb. Az oldal aktív használóinak több, mint háromnegyede (76%) férfi és középfokú végzettséggel rendelkezik. A csevegőalkalmazás aktív használói között találjuk a legkevesebb diplomást, amit valószínűleg a legfiatalabbak jelenlétének túlsúlya magyaráz.
A nagyításhoz kérjük, kattintson a képre!


Hány közösségi téren vagyunk jelen?

A megkérdezettek mindössze 9 százaléka vallotta, hogy még ha jelen is van a közösségi térben, nem látogatja felhasználói fiókját rendszeresen. A válaszadók kétharmada (66%) 1-2 oldalt látogat rendszeresen. A kutatásban részt vevők kevesebb, mint negyede (21%) van jelen rendszeresen három, vagy akár négy közösségi oldalon, és csak elvétve találunk olyat, aki 5 vagy annál is több ilyen szolgáltatás aktív felhasználója (4%).
A keresztregisztrációt vizsgálva azt látjuk, hogy a Snapchat-esek a többi közösségi téren is rendelkeznek profillal, mindegyiküknek van Facebook fiókja, és döntő többségüknek (94%) Viber alkalmazása is.

Használati szokások

A megkérdezettek közel háromnegyede (74%) nap, mint nap használja valamelyik közösségi teret, 42 százalékuk ráadásul úgy nyilatkozott, hogy még az e-mail fiókjánál is gyakrabban keresi fel azt. Egyre többen munkaidőben is rápillantanak felhasználói profiljukra, arányuk a tavalyi évhez képest 28%-ról 37%-ra nőtt. A válaszadók több mint egyharmada (36%) úgy nyilatkozott, hogy zavarják a közösségi oldalakon megjelenő reklámok, ugyanakkor 29% úgy véli, hogy sok vállalkozásnak jó lehetőség ezeken a felületeken való hirdetés. Minden negyedik megkérdezett saját bevallása szerint gyakrabban lép be a közösségi terek valamelyikébe mobiltelefonjáról, mint számítógépről. A tavalyihoz hasonlóan minden ötödik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy idén kevesebb időt tölt ezeken az oldalakon mint egy évvel korábban. A megkérdezettek 13 százalékát teljesen hidegen hagyják a közösségi portálok, azonban hasonló azok aránya is, akik nemcsak magán, de üzleti célból is látogatják ezen oldalakat. A válaszadók csupán 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több regisztrációja is van egy közösségi térben.
Ha az oldalhasználati szokásokat a nemek tekintetében vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a nők jobban érdeklődnek a közösségi terek iránt: az átlagosnál nagyobb arányban használják napi szinten, és ezekről még az e-mail fiókjuknál is gyakrabban küldenek üzeneteket, míg a megkérdezett férfiiak között többen vannak, akiket teljesen hidegen hagynak ezen portálok nyújtotta lehetőségek. A fiatalok (18-29 évesek) az átlagosnál nagyobb arányban érzik úgy, hogy ha néhány napig nem lépnek be valamelyik közösségi oldalra, sok mindenből kimaradnak, talán ezzel magyarázható, hogy náluk a leginkább jellemző, hogy még munkaidőben is jelen vannak a közösségi médiában. A többi korosztállyal ellentétben, ők mobiltelefonjukról is gyakrabban lépnek be, és üzeneteiket is inkább közösségi terekből küldik, mint e-mail fiókjukból. Az oldalhasználati szokásokat lakóhely szerint vizsgálva nem sok eltérést tapasztalhatunk, bár a budapesti válaszadók nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy üzleti célokra is szívesebben használják a közösségi tereket, illetve véleményük szerint a vállalkozásoknak jó lehetőség ezen fórumokon való megjelenés.
A napi szintű és ennél ritkábban belépő felhasználók lényegében minden vizsgált szempont szerint különböznek, az egyetlen hasonlóság, hogy mindkét csoport közel egyharmadát zavarják a közösségi térben megjelenő reklámok. A tavalyi évhez képest némileg változtak a használati szokásai azon válaszadóknak, akik nap mint nap jelen vannak a közösségi médiában. Nőtt az aránya a munkaidőben is belépőknek, és azoknak is, akik az e-mail fiókjuknál is gyakrabban küldenek üzenetet ezekről az oldalakról, ám kevesebben vannak, akik üzleti célokra is használják a közösségi terek adta lehetőségeket.

A kutatás háttere

A KutatóCentrum félévente készít villámkutatást a közösségi oldalak látogatottságáról és használatáról. A legfrisebb adatfelvétel 2015 júliusában zajlott, 1000 fő megkérdezésével. A minta életkor nem és régió tekintetében reprezentálja a 18-59 éves internetezőket.


Kapcsolódó hírek:
Az Instagram, a Pinterest és a Viber tudott nőni (2016.07.13)
A vizualitás egyre fontosabb a közösségi térben (2015.10.14)
Telefoncsörgéssel indul idén a karácsony? (2014.12.12)
Mobilizálódik a közösségi élet (2014.11.19)
Mobilon is közösségi életet élünk (2014.04.04)


Kapcsolódó tanulmányok:
Web 2.0 Report 2014
Web 2.0 Report 2013
Tablet Report 2011
Smartphone Report 2011
Mindenki a WEB2-n?


További információért keressen minket az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

Balogh Szilvia:
Kutatásvezető
+36-1-373-0936
szilvia.balogh@kutatocentrum.hu



vissza


Szeretné hallatni hangját?
Értékes ajándékokat nyerne?

Csatlakozzon kutatási panelünkhöz!
Megalapozott döntéseket szeretne?


Válasszon kutatási megoldásaink közül!
Megbízható partnert
keres online adatfel-
vételhez?

Legyen a partnerünk!
Ügyfélkapu

Attention!

This content is only available in Hungarian
vezetéknév:
keresztnév:
e-mail cím:

cégnév:

telefon:

captcha

 

Ahogy a felhasználói élmény fokozása érdekében majdnem minden weboldal, jelen oldalunk esetében mi is használunk sütiket (cookie) látogatóink tökéletesebb kiszolgálására! További információ: itt.

értem