Miért mutat mást az inverter és a kétirányú villanyóra?
A különbség jelentős része abból adódhat, hogy a háztartás a megtermelt áramot helyben felhasználta. A két eszköz más ponton, más energiamennyiséget mér, ezért az eltérés önmagában nem bizonyít hibát. Akkumulátor nélküli, hálózatra kapcsolt otthoni rendszernél ez néhány egyszerű összefüggéssel megérthető.
A villanyóra a hálózati forgalmat méri
A napelemek egyenáramát az inverter váltóárammá alakítja, amely a ház villamos hálózatán használható fel. Ha közben működik a hűtő, a mosógép vagy egy számítógép, a termelés egy részét ezek a berendezések fogyasztják el. A közcélú hálózat felé csak az a többlet halad, amelyre az adott pillanatban a háznak nincs szüksége.
Az MVM Next HMKE-tájékoztatója is külön kezeli a helyben felhasznált energiát és a hálózatba jutó többletet. Az elosztó ad-vesz mérője a hálózatból vételezett és a hálózatba betáplált energiamennyiséget külön rögzíti. A házon belül közvetlenül elfogyasztott napenergiát ezekből a számlálóállásokból nem lehet közvetlenül kiolvasni.
Ezért félrevezető a villanyóra betáplálási adatát a napelem teljes termelésének nevezni. Ugyanígy a vételezési számláló sem mutatja a ház teljes fogyasztását, hiszen annak egy részét napközben a napelemes rendszer fedezhette. A kisebb hálózati forgalom mögött működő rendszer és jelentős helyi felhasználás is állhat.
Egy szemléltető nap energiamérlege
Tegyük fel, hogy egy akkumulátor nélküli rendszer egy kiválasztott napon 20 kWh váltóáramú energiát termelt. Azonos kezdő és záró időpont között a kétirányú mérő 12 kWh betáplálást és 7 kWh vételezést rögzített. Ezek kitalált, kizárólag a számítás bemutatására szolgáló adatok, nem hozambecslések.
Az egyszerűsített energiamérlegben a 20 kWh termelésből 12 kWh jutott a hálózatba, így 8 kWh maradt helyi felhasználásra. A háztartás teljes fogyasztása a helyben felhasznált 8 kWh és a hálózatból vételezett 7 kWh összege, vagyis 15 kWh volt. A számítás az összehasonlított mérési pontok közötti veszteségeket és mérési eltéréseket elhanyagolja.
A nappali termelés és az esti fogyasztás időben elválik egymástól. Attól, hogy a napi termelés nagyobb a napi fogyasztásnál, este még szükség lehet hálózati vételezésre. A napi összegek nem mutatják meg, mikor volt egyszerre jelen a termelés és az igény; ehhez időbélyeges adatok szükségesek.
Egyetlen napi betáplálási számból tehát nem állapítható meg, hogy megfelelő-e a rendszer mérete. Ugyanakkora termelés mellett egy napközben üres és egy egész nap használt ház betáplálása eltérhet. Az ST Solar tervezési szolgáltatásánál is ilyen fogyasztási adatokkal érdemes leírni a háztartás igényét: a villanyóráról kiolvasott vételezés mellé a meglévő rendszer termelése és a helyi felhasználás becslése is kellhet.
Azonos időszak nélkül félrevezető az összevetés
A villanyórán megjelenő összesített mérőállás nem azonos a tárgynapi energiamennyiséggel. Egy időszak betáplálását a megfelelő záró és kezdő állás különbsége adja. Ezzel az inverter ugyanarra az időszakra összesített termelése vethető össze, nem a telepítés óta mutatott összérték és nem az alkalmazásban éppen látható pillanatnyi teljesítmény.
A mértékegység különösen fontos. A kW az adott pillanat teljesítménye, a kWh egy időszak alatt átadott energiamennyiség. Egy 3 kW-os kijelzés és egy 12 kWh-s napi adat között nincs közvetlen összehasonlítás. Az egyikből időbeli lefutás nélkül nem következik a másik.
Az alkalmazás frissülési ideje, az adatfeltöltés kimaradása vagy az eltérő napi időhatár szintén megzavarhatja az összevetést. Ha valamelyik felületen hiányzik néhány óra, a napi oszlopokat nem célszerű kész energiamérlegként kezelni. Előbb azt kell tisztázni, hogy mindkét adatsor ugyanazt a teljes időszakot tartalmazza-e.
Mikor kell több adat a magyarázathoz?
Az inverter saját termelésmérése mellett az alkalmazásban megjelenő fogyasztási és hálózati adatokhoz további mérő is tartozhat. A Fronius Smart Meter ismertetője például külön termelési és fogyasztási adatok együttes megjelenítését mutatja be. Egy ilyen rendszeroldali mérő és az elosztó elszámolási mérője eltérő feladatot lát el; a hasonló elnevezés nem teszi őket ugyanazzá az eszközzé.
Akkumulátoros rendszernél a fenti egyszerű kivonás már további értelmezést igényel. Az energia tárolóba kerülhet, később onnan visszatérhet, és közben átalakítási veszteség keletkezik. A kijelzett termelési adat mérési helyétől függően a tárolás energiamérlegét is ismerni kell. A napi termelés és export különbségét ilyenkor nem helyes automatikusan közvetlen háztartási önfogyasztásnak nevezni.
Ha az azonos időszakra rendezett adatok továbbra is ellentmondanak egymásnak, a telepítőnek az alkalmazásból kinyert termelési adatsor, a mérőállások, az időpontok és a rendszer felépítése együtt ad használható kiindulópontot. A tulajdonos feladata az adatok megőrzése; a mérő vagy az inverter megbontása nem része ennek az ellenőrzésnek.
A két kijelzőnek tehát nem ugyanazt a számot kell mutatnia. Akkumulátor nélküli rendszernél a termelés és a betáplálás közötti, megfelelő időszakra számolt különbség elsősorban a helyben felhasznált napenergiáról mond el valamit. Hibagyanú akkor ítélhető meg, ha a mérési pontok és az időhatárok már egyértelműek.
